A híres szálloda 1927 és 1930 között épült Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Mayer János, akkori földművelésügyi miniszter avatta fel Lillafüred nevezetességét. A szállóban található a Mátyás-terem, melynek ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják. Az épületet mellet botanikai ritkaságokkal óriás park helyezkedik el.
A lillafüredi Palotaszálló oldala a Wikipédiában
A Palotaszálló egy meredek emelkedő tetején található, ennek megerősítésére alakítottak ki egy támfalakkal tagolt teraszos sétány-rendszert. Itt található az Anna-mésztufabarlang, a József Attila-szobor, és az ország legmagasabb (20 méteres) vízesése, valamint István főherceg látogatásának emlékoszlopa. A függőkertet két oldalról a Szinva és Garadna patakok határolják, tetején a szálló helyezkedik el, az alján kőhídon át Hámor faluba sétálhatunk.
A Függőkertről a Wikipédiában
Az erdészet 1920-ban építette a kisvasutat (keskeny nyomtávú vasúti vonalat), melyet ma turisztikai célokra használnak. Indulási állomása Miskolcon, a Kilián városrészben van, és Garadnáig közlekedik. Lillafürednél két alagúton is áthalad a kisvonat.
A lillafüredi erdei kisvasút oldala a Wikipédiában
A barlangot 1833-ban fedezték fel Stark András bányász segítségével, amikor a hámori kohók vízellátása érdekében nyitottak egy tárót a mészkőben. Hamar népszerű turistalátványosság lett, Petőfi Sándor is megfordult itt 1847. július 8-án. Hazánk egyik különleges és egyedi természeti értéke.
A barlangban nemcsak szép mészkőalakzatok tekinthetőek meg, hanem megkövesedett növények és lenyomataik is. A téli szezon kivételével egész évben látogatható, a turistáknak kiépített 380 méteres szakasz bejárása körülbelül fél óráig tart.
A lillafüredi Anna-barlang oldala a Wikipédiában
Az István-barlang a környék legnagyobb cseppkőbarlangja. Legmélyebb ismert szakasza a Pokol nevet viseli. A megnyitott szakaszon érdekes képződmény a Mamutfogsor, cseppkövesebb barlangszakasz a Meseország, az Oszlopok csarnoka és a Színházterem.
A barlangot 1913-ban fedezték fel, a hagyomány szerint úgy, hogy egy kutya beleesett az egyetlen természetes bejáratán át, ami egy 15 m mély üreg volt, és vonyítása nyomán találtak rá magára a barlangra.
Mivel az István-barlang hűvös levegője nagyon tiszta, teljesen pollenmentes, és közel 100%-os páratartalmú, egy részéből 1988-ban gyógybarlangot alakítottak ki a légúti megbetegedésben szenvedőknek a Fekete-teremben.
A lillafüredi István-barlang oldala a Wikipédiában
A Szeleta-barlang Lillafüredről egy meredek emelkedőn közelíthető meg. Több százezer éves pattintott kőeszközök találhatók benne, melyek készítőit a barlangról Szeleta-kultúrának (tudományos szóhasználatban seletien) neveztek el.
A barlangban a bejárat utáni lejtőn leereszkedve abban a mélyedésben állhatunk meg, amely az egykor 12 méterig hatoló feltárás helyén maradt. Az oldalfalon több méter magasságban láthatunk egy fekete vonalat, amely azt jelzi, hogy a feltárás megkezdése előtt hol volt a kitöltés eredeti szintje. A bejárati csarnokból balra a rövidebb, egyenesen pedig a hosszabb barlangágba juthatunk. Hossza 115 méter, mélysége 3, magassága 13 méter.
A Szeleta-barlang oldala a Wikipédiában
A Hámori-tó a Garadna völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. Először 1319-ben említik, egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevélben Feltó-halastó-ként. A jelenlegi nagyságú tavat a 19. század elején hozták létre a Szinva és a Garadna patakok vizéből a kohászat állandó vízellátása érdekében, melynél gátszakadás a nagy esőzések hatására előfordult. A tó másfél kilométer hosszú, helyenként meglehetősen mély. A tavon nyáron csónakázásra és vízibiciklizésre van lehetőség. Partján a Neptun Búvárklub épülete található. A tó egyik partján Bánkútra vezető autóút, a másikon festői sétány található.
A Hámori-tóról a Wikipédiában
Herman Ottó egykori lillafüredi nyaralója, a Peleház 1898–1903 között épült, az akkoriban újonnan kialakított üdülőtelep részeként. Az épület 1951-ben került a miskolci múzeum kezelésébe, első állandó kiállítása 1964-ben nyílt meg. 2007-ben megtörtént az emlékház teljes felújítása.
A kiállítás két szobában mutatja be a múzeum névadójának életét, munkásságát, miskolci és hámori-lillafüredi kötődéseit. Az első terem enteriőrjében és vitrinjeiben szép számmal megtalálhatók a Peleház eredeti bútorai, illetve Herman Ottó személyes tárgyai, levelei, kéziratai is. A második teremben az utolsó magyar polihisztor tudományos tevékenységének bemutatása látható, szakterületenként külön egységekben, gazdag tárgyi illusztrációval és egy látványos halászati diorámával. Az emlékház kertje tavasztól őszig színes múzeumpedagógiai programok helyszíne.
A lillafüredi Herman Ottó Emlékház honlapja
A Hámori-völgy oldalában lévő sziklához, melynek tetején fakereszt áll, két különböző legenda is fűződik. Az egyik szerint a szikla onnan kapta nevét, hogy innen ugrott le a szegény molnárlegény és a gazdag molnár lánya, akik nem lehettek egymáséi. Egy kevésbé ismert, de Jókai által megörökített legenda szerint egy idős molnár ugrott le a szikláról, amikor megtudta, hogy fiatal felesége megcsalja.
A Molnár-szikláról Miskolc város honlapján
Lillafüredtől néhány kilométerre a Garadna völgyében pisztrángtelep található, egy bővizű forrásnak köszönhetően. A látogatók itt friss sült halat is fogyaszthatnak, sokan járnak vásárolni is ide. Hasonló telep működik a Szalajka-völgyben.
A lillafüredi pisztrángtenyésztésnek, és horgászatnak nagy múltja van. A Szinva-patak völgyében mésztufa pincékben keltették a különböző tenyésztelepekről szállított ikrát, majd a kikelt ivadékot telepítették a patakokba, és a Hámori-tóba.
A lillafüredi Pisztrángtelep honlapja
A Lillafüredet rejtő völgy dél-keleti oldalán található terület elnevezése, mely nevét egy nagyszerű kilátást biztosító szikláról (Fehérkő) és az alatta fekvő, meredek esésű, a fennsíkra vezető, völgyszerű hegyoldalról (lápa) kapta. A fennsíkon a Fehérkőlápai turistaház is található, sok kikapcsolódási lehetőséggel, továbbá Bükkszentkereszt felé hatalmas tisztás terül el, ami kedvelt kirándulóhely.
Fehérkőlápáról a bukkiturak.blogspot.hu-n
Lillafüred előtt, Miskolc felé egy kilométerrel a völgy szurdokká keskenyedik. Ennek mindkét oldalán sziklamászók által kedvelt, természetes fal található. Január végén itt rendszeresen jégmászó versenyt rendeznek.
Az ország egyik legnagyobb mászóiskolája. Egész évben mászható, kiválóan kiépitett, rengeteg úttal, UIAA IV-től IX-ig.
A Hámori-szikláról az Élmények völgye honlapon
Az őskohóhoz hasonló ipari emlék Európában is csak három található. Mellette egy XVIII. századi, rekonsturált vasverő és a történetét bemutató Massa Múzeum áll.
Fazola Henrik vasrácskészítő mester 1770-ben Ómassa területén vasművet épített Mária Terézia engedélyével az általa felfedezett bányákra, illetve a térségben található hatalmas erdőségekre alapozva.
Fia, Fazola Frigyes 1813-ban Újmassán egy korszerű vaskohót, vasművet telepített. Fél évszázadon keresztül itt állították elő a nyersvasat, melyet további megmunkálásra Hámorba szállítottak. A kohó 1872-ben állt le végleg.
A múzeum épületével átellenben az ipartörténeti skanzenben találhatók a vaskohászatban a XIX.-XX. században működtetett gépi berendezések, szerszámok, valamint a 2004-ben végleg bezárt lyukói bányaüzemben használt berendezések egy-egy darabja.
Az őskohóról a Wikipédiában
A Barlangfürdő az ország egyik legszebben kiépített fürdője, fedett és szabadtéri medencéi is vannak, fő vonzerejét a természetes barlangban lévő meleg vizes medencék jelentik. A gyógyulni vágyóknak hidroterápia, masszázs áll a rendelkezésére, a fürdő orvosi rendelőkkel is rendelkezik. A fürdő egész évben nyitva áll. Négy csillagos strand.
A Barlangfürdő előtt hatalmas park terül el csónakázótóval, játszótérrel és nyári bobpályával, kalandparkkal.
A hely egyik nevezetessége a Sziklakápolna, amit az egykori Verebes-tanyán lévő két barlangból alakítottak ki, és 1935-ben szenteltek fel. A Brassói utcán található kápolnában vasárnaponként római katolikus szentmisét tartanak.
A Görömbölyi utcán található az Akropolisz nevű épület (Akropolisz Szabadtéri Színpad), ahol nyári színházi előadásokat szoktak tartani.
A parkban elhelyezkedő Békás-tó egy volt kráterben helyezkedik el, amelyben megközelítőleg ötven hőforrás található. A leghidegebb 36 °C, míg a legmelegebb 47 °C-os hőmérsékletű. A tóból folyamatosan gázok törnek fel a felszínre.
Miskolctapolca a Wikipédiában
Miskolc belvárosától mintegy 8 kilométerre, a Bükk hegység lábánál, gyönyörű természeti környezetben található a Diósgyőri vár, melyet rangos hely illet meg Magyarország műemlékei között.
A vár évente kétszer otthont nyújt a Diósgyőri Várjátékoknak, mely során Nagy Lajos korát elevenítik fel, lovagi tornák és más előadások tekinthetők meg, a vár mellett pedig középkori vásár zajlik. A vár középső udvarán szabadtéri színielőadásokat szoktak tartani.
A Diósgyőri vár a WikipédiábanA hely ökoszisztémája, friss levegője tökéletesen alkalmassá teszi túrázásra, felöltődésre.
Túrák a Bükkben a bukkiturak.blogspot.hu-n
Készítette:
